Baileys 2016 februári születésű, kis-közepes testű, kb. 14 kg-s, ivartalanított, boxer keverék kan kutya, aki egy, Magyarországon "jól bevált" módszer miatt került hozzánk, miszerint “költözünk, és a kutya nem jöhet". Baileys eddigi életét egy kertben töltötte, ingerszegény környezetben, ám "szabadon" (lefordítva: nevelés/foglalkozás nélkül), emiatt kissé Maugli volt kezdetben, kevés embert fogadott el, a többieket ugatással, morgással figyelmeztette, hogy nincs haverfelvétel, hiszen dolgozott benne az eddigi gyakorlat: őrizte a portát.

Szépen lassan azért rájött, hogy több a jó ember, mint ahogy azt ő képzelte, és most már hagyja a simogatást, nincs morgás, együttműködik. Ám odáig még nem jutott el, hogy kötődjön is, egyedül a panzióshoz kötődik, akinél lakik. Ő az egyetlen isten Baileys életében, a sétáltatóknak csak hagyja, hogy kivigyék, de nem kér simit, nem puncsol, nem csóvál. A kaját persze elfogadja, hiszen minden pasi szívéhez a gyomrán át vezet az út, és ez nála is igaz, így egy bő fél óra séta, és sok-sok jutifalat után Baileys máris hallgat a nevére, visszajön kérésre, sőt, olyankor el is feledkezik magáról, és néha-néha még csóvál is :) 

Más kutyákkal még kissé hevesen ismerkedik egyelőre, de nem agresszív, kan kutyákkal sem, csak kicsit... Hmm...erőszakosan akarja keresztül vinni az ismerkedési szándékát, és persze meg van sértődve, ha a másik kutya visszaszól. Erről természetesen leszoktatható, de a kutyasuli az ő esetében is ajánlott.

Ha megszokja és elfogadja a vele ismerkedni kívánó embert, és elkezd felé nyitni, akkor egy kedves, csóválós kiskutya lesz, aki lesi minden kérését, és simogattatja a selymes bundáját vele.

Pórázon szépen közlekedik, de a séta elején még húz. Cicakkal való viszonya nem ismert.

Baileys egy kiaknázatlan kincsesbánya, akivel (bár ez minden kutyánkra igaz) többszöri ismerkedés szükséges.

Kicsi gyerekek mellé az előélete miatt nem ajánljuk.